Külföldi örökbefogadás és a Hágai Egyezmény: mit kell tudni Magyarországon?

A "külföldi örökbefogadás" kifejezés Magyarországon két egészen különböző helyzetet takar: egyrészt azt, amikor külföldi állampolgárok fogadnak örökbe magyar gyermeket, másrészt azt, amikor magyar állampolgárok külföldről fogadnak örökbe gyermeket. A kettő nem csak eljárásban, hanem lehetőség és realitás szempontjából is alapvetően eltér egymástól.

Magyarország mint "küldő ország"

Magyarország a nemzetközi örökbefogadási statisztikákban elsősorban "küldő ország": tőlünk adoptálnak külföldiek, nem mi adoptálunk külföldről. 2024-ben körülbelül 170 gyermeket fogadtak örökbe külföldiek Magyarországról – ez az éves összadopciónak kb. 13%-a.

Külföldi örökbefogadók számára a folyamat egyértelmű korláttal indul: csak olyan gyermeket lehet Magyarországról külföldre adni, akinek hazai örökbefogadót nem találtak. Ez a Hágai Egyezmény szubszidiaritási elvéből következik: az ország elsőként a belföldi megoldást keresi, és csak ha az nem valósítható meg, engedi a gyermeket külföldi örökbefogadók felé.

Jellemzően az alábbi csoportokból kerülnek ki azok a gyermekek, akiket végül külföldre adnak:

• 7-10 év felettiek, akiket a hazai párok már nem akartak vállalni
• Roma vagy vegyes származású gyermekek
• Testvérsorok, ahol a hazai szülők csak az egyiket vállalták volna
• Tartós betegséggel, fogyatékossággal élők

A legfontosabb fogadó országok Olaszország, Spanyolország, Franciaország, Németország és az Egyesült Államok.

A Hágai Egyezmény: mi ez és miért számít?

A Hágai Egyezmény (1993-as Egyezmény a gyermekek védelméről és az örökbefogadás terén folytatott együttműködésről) az a nemzetközi jogi keret, amelybe minden szerződő állam közötti örökbefogadás beleilleszkedik. Magyarország csatlakozott ehhez az egyezményhez, és csak más csatlakozó országokkal folytat nemzetközi örökbefogadást.

Az egyezmény két legfontosabb alapelve:

1. Szubszidiaritás: A belföldi megoldásnak elsőbbsége van. Külföldi örökbefogadást csak akkor engedélyez az ország, ha hazai szülőt nem találtak.
2. Központi Hatóság: Minden tagállamban kell egy kijelölt hatóság, amely koordinálja a folyamatot. Magyarországon ez a gyermek- és ifjúságpolitikáért felelős minisztérium keretein belül működő szervezeti egység.

Az egyezményen kívüli (un. "non-Hague") országokból való örökbefogadás Magyarország számára jogilag nem járható út.

Magyar állampolgárok, akik külföldről szeretnének örökbe fogadni

Ez a forgatókönyv rendkívül ritka, és jó okból: a folyamat hosszú, bonyolult és rendkívül drága. A becslések szerint a teljes folyamat Magyarországon élő kérelmező számára 5-10 millió forint között van, és 3-7 évet is igénybe vehet.

A folyamat lépései:

1. Magyarországi alkalmassági vizsgálat. Először el kell végezni a hazai TEGYESZ-alkalmassági folyamatot és meg kell szerezni a gyámhivatal határozatát – pontosan ugyanúgy, mint a belföldi örökbefogadásnál.

2. Kapcsolatfelvétel a fogadó ország Központi Hatóságával. A kérelmező az alkalmassági határozat megérkezte után az örökbefogadni kívánt gyermek országának Központi Hatóságával veszi fel a kapcsolatot, rendszerint egy akkreditált örökbefogadási ügynökségen (agency) keresztül.

3. Home study a külföldi ügynökség számára. Sok fogadó ország (pl. Dél-Korea, India, Etiópia) saját country-specifikus előírásokat támaszt a kérelmezőkkel szemben: néhányan életkori korlátot szabnak, mások az évek óta fennálló házasságot vagy biológiai gyermek hiányát írják elő.

4. Várakozás és kiajánlás. Ha a fogadó ország elfogadja a kérelmet, bekerülnek a várólistára. Ez a leghosszabb szakasz: egyes helyeken 3-5 évet is várni kell.

5. Visum és beutazás. Az örökbefogadást jogerőre emeli a külföldi határozat, majd Magyarországon is el kell végezni az elismerési eljárást.

Miért választják ezt mégis néhányan?

A külföldi örökbefogadás fő vonzereje a gyermek fiatalsága és az egészségügyi háttér viszonylagos biztonsága. Néhány ország (pl. Kína, Dél-Korea bizonyos esetekben) viszonylag fiatal – 1-4 éves – egészséges gyermekeket kínál örökbefogadásra. Ez a belföldi alternatívához (ahol csecsemőre 7-9 évet kell várni) vonzó lehet, annak ellenére, hogy a külföldi eljárás összességében drágább és nem rövidebb.

Ugyanakkor fontos látni: a nemzetközi örökbefogadások száma globálisan visszaesett. Több ország (India, Etiópia, Oroszország) már nem engedélyez külföldi örökbefogadást, vagy csak nagyon szűk körben. A szóba jövő országok listája rövidebb, mint 10-15 évvel ezelőtt volt.

Ha komolyan fontolgatja a külföldi örökbefogadást, vagy a magyarországi belföldi és külföldi utak közötti döntést szeretné átgondolni, a Nevelőszülői és Örökbefogadási Útmutató Magyarországon tartalmazza a Hágai Egyezmény tagállamainak listáját, a jelenleg aktív fogadó országokat és a magyarországi alkalmassági eljárás külföldi örökbefogadáshoz szükséges dokumentumait.

Nevelőszülői és Örökbefogadási Útmutató Magyarországon →