Újszülött örökbefogadás és testvérek örökbefogadása Magyarországon

Az örökbefogadásra váró párok döntő többsége egészséges, fehér bőrű újszülöttre gondol, amikor elképzeli a jövőjét. Valahogy úgy, ahogy a szülésen keresztül is lett volna gyermekük – a kezdettől fogva. Ez az elvárás emberileg teljesen érthető. A rendszer azonban nem ezt kínálja elsősorban. Az alábbiakban őszintén bemutatjuk, hogy újszülött örökbefogadás esetén mi az esély, mi a valóság – és hogy a gyermek örökbefogadásnak milyen más, kevésbé ismert formái léteznek.

Újszülött örökbefogadás: mi az esély?

Magyarországon évente kb. 1200-1300 örökbefogadás történik. Ebből az újszülöttek és csecsemők (0-12 hónapos) aránya körülbelül 30-40%. Első hallásra ez nem tűnik kevésnek – de szembeállítva azzal, hogy 2024 végén mintegy 2700 alkalmassági határozattal rendelkező pár várt, a kép más lesz.

A rendszer belső "keresleti-kínálati" egyensúlytalansága a következőképpen fest: az örökbefogadásra váró szülők 80-90%-a egészséges, csecsemő korú gyermeket szeretne. Az örökbe fogadható gyermekek között viszont az idősebb (5-12 éves), roma vagy kettős szükségletű gyermekek vannak felülreprezentálva.

Egy egészséges, fehér bőrű újszülöttre az állami titkos örökbefogadás rendszerén keresztül 2024-ben Budapesten átlagosan 7-9 évet kellett várni. Egyes vidéki vármegyékben ez rövidebb volt, mert kevesebb volt a váró pár – a 2026-os országos lista bevezetése előtt területileg nagy eltérések léteztek.

A 2024-es "hathetes szabály" hatása

2024. július 1-jétől egy új jogszabály lépett életbe: ha az anya a szülés után elhagyja a kórházat és hat héten belül nem jelentkezik a gyermekért, a csecsemő automatikusan örökbe fogadhatóvá válik, szülői lemondó nyilatkozat nélkül is. Ez korábban akár egy éves jogi eljárást jelentett – az új szabály ezt hatban hetekre rövidíti.

Ez a változás különösen a kórházban hagyott csecsemők esetében gyorsítja a folyamatot. A várható hatás: az örökbe fogadható csecsemők száma nőhet, és a várakozási idő – hosszú távon – rövidülhet. Az adatok azonban egyelőre 2025-re és 2026-ra futnak be teljesen.

A nyílt örökbefogadás mint gyorsabb út az újszülöttekhez

Az alapítványokon keresztül szervezett nyílt örökbefogadás (Fészek Alapítvány, Gólyahír Egyesület, Bölcső Alapítvány) a leggyorsabb jogi út az újszülött örökbefogadáshoz. Ezek a szervezetek válsághelyzetben lévő, terhes nőkkel dolgoznak, akik önként döntenek a gyermekük örökbe adása mellett, és személyesen ismerhetik meg a leendő szülőket.

A nyílt örökbefogadásnál az örökbefogadó szülők egy profilt készítenek magukról (életstílus, értékek, lakókörülmények), amelyet az alapítvány megmutat a mérlegelő anyáknak. Az anya dönt, hogy melyik szülőpárt választja. Ez más lelki dinamika, mint az állami rendszer, de a várakozási idő töredékét jelenti.

Testvérek együttes örökbefogadása

A testvérek örökbefogadása az egyik legérzékenyebb és legkomplexebb terület a magyar gyermekvédelmi rendszerben. A Gyvt. alapelve, hogy testvéreket lehetőség szerint együtt kell elhelyezni – sem a nevelőszülői, sem az örökbefogadási eljárásban nem szabad szétválasztani őket pusztán azért, mert két gyermeket nehezebb elhelyezni, mint egyet.

A valóság azonban komplikált. Ha a testvérek kora és szükségletei nagyon különbözők (pl. 0-2 éves és 8-10 éves), az örökbefogadásra váró szülők egy része csak a fiatalabbat vállalja. A rendszer ilyenkor mérlegelni kénytelen: a testvéri kötelék megtartása vagy a gyorsabb elhelyezés az elsődleges szempont?

Hogyan zajlik a testvérek örökbefogadása a gyakorlatban?

Ha két testvért együtt ajánlanak ki, az örökbefogadás menete ugyanolyan, mint egyetlen gyermek esetén, de az alkalmassági vizsgálaton a szakszolgálat azt is értékeli, hogy a pár képes-e egyszerre több gyermeket nevelni. Erre vonatkozó kérdések is felmerülnek a pszichológiai interjún.

Testvérek elfogadása esetén az örökbefogadó szülők előnybe kerülhetnek a kiajánlási listán, mert kisebb az érdeklődők száma. Ez a várakozási időt érdemben rövidítheti – különösen, ha az egyik testvér 5 évnél idősebb.

Pénzügyi szempontból: minden egyes örökbefogadott gyermek után külön-külön jár a gyermekek után adható összes juttatás (gyermekenként különálló jogosultság).

Gyermek örökbefogadása: az idősebb korosztály

Az 5-12 éves, különösen a 7-10 év feletti gyermekek örökbefogadása messze a legnehezebben teljesíthető elvárás – mind az örökbefogadó szülők, mind a rendszer szempontjából. Ezek a gyermekek már hosszabb időt töltöttek intézményi vagy nevelőszülői gondozásban, emlékeznek a biológiai szüleikre, kötődési nehézségeik lehetnek, és az iskola is hamarabb hoz komplex kihívásokat.

Ugyanakkor ezek a gyermekek a legritkábban kapnak esélyt: a várólistán álló szülők kis hányada vállal 5 évnél idősebb gyermeket.

Az örökbefogadási rendszerben az idősebb gyermeket vállaló szülők a következő előnyökkel számolhatnak:

• Jelentősen rövidebb várakozási idő (akár 6-12 hónap az alkalmassági határozattól)
• A gyermek múltjának részletesebb megismerése (hosszabb aktával rendelkezik)
• Az örökbefogadást szervező szakszolgálat aktívabb támogatása

Az idősebb gyermekek örökbefogadása után is jár örökbefogadói díj, ha a gyermek még 2 éves kora előtt kerül a szülőkhöz. Ha 2 évnél idősebb, a GYES (gyermekgondozási segély) a megfelelő juttatás.

A különböző gyermekprofilokhoz tartozó várakozási idők, a testvérek együttes örökbefogadásának lépései és a pénzügyi kalkulátorok elérhetők a Nevelőszülői és Örökbefogadási Útmutató Magyarországon anyagban.

Nevelőszülői és Örökbefogadási Útmutató Magyarországon →